Lehet valami a sétálásban, ha Beethoven ugyanúgy hitt az erejében, mint Mark Zuckerberg. És bár a Facebook apukája egész más dolgokon töprengett közben, mint az Örömóda megalkotója, a sikereik arra utalnak, hogy valóban megéri néha kilépni az iroda és a lakás börtönéből.
Battyog, baktat, kószál, lődörög, bandukol, lófrál, bolyong, őgyeleg vagy éppen andalog: csak néhány szinonima a séta szóra, amelyek egytől egyig tökéletesen megmutatják azt, hogy sétálni bizony sokféleképpen és sokféle céllal lehet. Ez a cikk viszont arról szól, miképp építsd be a sétát a mindennapjaidba annak érdekében, hogy produktívabb és sikeresebb legyél.
Beethoven aligha olvasott hosszú értekezéseket a gyaloglás előnyeiről, viszont ösztönösen érezte, hogy a zongora billentyűi mellett az elméje is megkönnyebbül és felfrissül, ha időnként megszakítja a zeneszerzést. Ilyenkor magához vett néhány ötletörző ív papírt és egy ceruzát, majd nyakába vette Bécs zegzugos utcáit vagy a város közelében lévő erdők valamelyikét. Ez utóbbi helyszín ihlette például híres Hatodik szimfóniáját, amely első bemutatásakor a “Vidéki élet emlékei” címet viselte.
Egy alkalommal, amikor Goethe állítólag sétálni indult Bécsben, összetalálkozott Beethovennel. A zeneszerző korábban kifejezetten kedvelte a költőt, de a közös csatangolás során mindketten rájöttek, hogy annyira azért nincsenek egy hullámhosszon. Goethe ettől még nem adta fel a talpalást, de valószínűleg inkább egyedül indult ihletmerítő csavargásokra.
Aztán ott volt Dickens, aki London és Kent utcáit rótta, méghozzá főleg éjszaka. Sétálás közben megfigyelte a körülötte lévő embereket és állítólag belőlük merített ihletet a szereplőihez. Habár a bandukolás esetében kétségkívül afféle kreativitásfokozás volt, mennyiség tekintetében szó szerint lejárta a lábát. Gyakran 30 mérföldet (közel 50 kilométert) is talpalt egyetlen nap alatt, aminek az ihlete talán örült, de az ízületei nem.
Charles Darwin is a sétálás megszállottja volt, igaz, kenti házának kertjénél távolabbra ritkán merészkedett. Amikor egy-egy megoldandó probléma gyötörte, kibattyogott a szabadba és körbe-körbe sétálgatott. Azt beszélik, hogy közben kavicsokat dobált a földre: minél nehezebb elméleten törte a fejét, annál többet.
Forrás:http://www.english-heritage.org.uk/visit/places/home-of-charles-darwin-down-house/history/
Lássuk, mit kell tenned azért, hogy kreativitás és siker terén a legnagyobbak nyomdokaiba léphess!
#1 - Sétáld magad kreatívra
Nem kell nagy tudású brit kutatónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: az egész napos ücsörgés, minden, csak nem inspiráló. A monotonitás és a környezet állandósága az egyébként kreatív elmét is satuba fogja.
Marily Opezzo és Daniel Schwartz igen ötletes kísérletet eszeltek ki annak érdekében, hogy bebizonyítsák ezt az elméletet. Bizonyára sokat sétáltak előtte.
A kísérletben 176 pszichológia szakos hallgató vett részt, akiknek hétköznapi tárgyak alternatív használatáról kellett ötletelniük. (Mit szólnátok például egy gumiabroncsból virágtartó metamorfózishoz?) A diákok háromszor ismételték meg a kísérletet: először egy üres szobában, egy íróasztal előtt ülve, másodszor egy üres szobában futógépen talpalva, végül a szabadban sétálva. Az eredmények egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a sétálás, akár futópadon is, olyan löketet ad az agynak, amitől az kreatív(abb) üzemmódba kapcsol. A szabadban való bóklászás extra ingercunamit jelent az agynak, amitől még jobb ötleteink támadhatnak. Hab a tortán, hogy a sétálók 60 százalékánál a mozgás befejezését követően is megmarad a megnövekedett agyműködés.
Konklúzió: sétálj egy kicsit minden nap! A megnövekedett pulzusszám miatt javul a vérkeringés, szerveid több oxigént kapnak, az agyad fellélegzik és szárnyalni kezd. A szakértők 30 perc bandukolást javasolnak naponta, de a jó hír az, hogy ezt nem kell egyszerre teljesítened. 10 perc reggel, 5 ebéd után, 15 este: ennyi is elég a kreativitásodnak!
#2 - Egészség és out of the box gondolkodás!
A séta egészséges. Szinte minden korosztály számára elérhető mozgásforma, égeti a kalóriákat, átmozgatja az ízületeket, csökkenti a stresszt, ráadásul a gyaloglás hatására az agy dopamint és szerotonint bocsát ki, márpedig ez a két hormon nagyobb löketet ad a boldogságszintünknek, mint Gombóc Artúr összes csokija.
Nilofer Merchant egy zseniális TED előadásban új perspektívából mutatja be a sétálást. Ki hitte volna, például, hogy egy átlagember nagyjából 10 órát ül naponta. Ez közel két órával több, mint az alvással töltött órák száma. Nem véletlenül mondják, hogy “az ülés az új dohányzás”, hiszen a testmozgás hiánya növeli a diabétesz, a rák és a szívbetegségek kockázatát.
Szinte halljuk, ahogy azt mondod: “kinek van ideje manapság sétálgatni?”
Hadd kérdezzünk valamit: vannak meetingjeid? Olyan is, amin csak néhányan - netán csak ketten - vesztek részt? Legközelebb ne egy tárgyalóterembe, étterembe vagy kávézóba szervezd, hanem menjetek el sétálni. Lépjetek ki az iroda falai közül és irány a városi forgatag vagy egy közeli park. Ezzel szó szerint kiszellőztetitek a fejeteket, és ezáltal teret engedtek a korszakalkotó ötleteknek. Arról nem is beszélve, hogy mindezért nem csak a főnökötök lesz hálás, hanem az egészségetek is.
Ha ezt már megszoktad, emeld a tétet és kövesd a Szilícium Völgy zsenijeinek módszerét: legyenek a nagyobb megbeszélések is a szabadban. Felszabadító lesz búcsút inteni a számítógépek villódzásának és a folyton pittyegő telefonnak (igen, azt is érdemes hátrahagyni). A kreativitáson túl ráadásul a produktivitásotok is az egekbe szökhet. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan jegyzetelj, egyszerű válaszunk van: vigyél magaddal tollat és jegyzetfüzetet, hiszen kulcsszavakat séta közben is könnyedén felfirkanthatsz.
Egy extra tippünk azért van: mielőtt a kollégáiddal megkezditek a sétameetinget, szóljatok a főnöknek, nehogy gond legyen abból, hogy nem talál titeket az irodában.
#3 - Állásinterjú
Tegyél eleget az elnevezésnek, és tényleg álljatok azon a beszélgetésen. Pontosabban: sétáljatok. Mark Zuckerberg és a nemrég elhunyt Steve Jobs előszeretettel kötötte össze az állásinterjúkat egy könnyű sétával. Habár a módszer nem mindenkinél működik, az esetek többségében oldja a feszültséget, megkönnyíti a beszélgetést és segít a figyelem fókuszálásában. Érdemes adni neki egy esélyt, persze csak jó időben!
Sétálni jó, és nem csak a szervezeted örül neki, hanem a produktivitásod és a kreativitásod is. Most, hogy tudod, milyen egyszerűen és időhatékonyan beillesztheted a mindennapjaidba, ne keress több kifogást: viszlát iroda, helló világ és új ötletek!
