Nincs nap, amikor ne jönne szembe velünk egy unikornis a képernyőn vagy egy hátizsákon. Bár az egyszarvúk sok ideje köztünk járnak, így nem csoda, hogy a képzőművészetbe is betették a lábukat (patájukat) az évszázadok során.
Az egyszarvú nem korunk szüleménye. Felbukkanása a kereszténység elterjedésével kapcsolódik össze (de az iszlám vallási szövegekben is megjelent már a kezdetek kezdetén). A vallási szövegek Gábriel arkangyallal kapcsolatban említették először. (Bár más formában már az ókori Ctésziász is írt róla i.e. 400 körül.)
Az unikornis legendája a bibliai kinyilatkoztatáson alapszik, aminek során Gábriel megjósolta Szűz Máriának Jézus érkezését. E történet allegóriája Gábriel vadászata, ami szerint az arkangyal egy egyszarvú után ered négy kutyája társaságában. A riadt állat, amit csak egy szűz szelídíthet meg, Szűz Mária ölében talál menedéket.
Az egyszarvú ennek köszönhetően az évszázadok során a megszelídítés, a szelídség szimbólumává vált. Gyakran jelenítették meg úgy, hogy szarvával Mária méhére mutat, ami a megtermékenyítés pillanatát szimbolizálja.
A kora középkorra a hősszerelmes trubadúrok sokszor úgy képzelték el szerelmüket, mint az űzött unikornist, ami végül, csakúgy, mint a mitikus állat, megszelídül kezeik között.
A XVI-XVII. századra már mágikus hatalmat is tulajdonítottak neki. A nemesek ezért unikornisszarvport használtak afrodiziákumként és unikornisszarv tálakból étkeztek, mert azt gondolták, az megóvja őket a mérgezésektől. (A valóságban persze ezek narválok vagy elefántok szarvából készültek.)
A Viktoriánus korra már olyannyira sokan epekedtek az állat után, hogy unikornis témájú erotikus tartalmak is felütötték fejüket.
Mára varázslatos tulajdonságai és szerethető megjelenése miatt gyerekjátékok díszévé, és a popkultúra elengedhetetlen tartozékává vált. A XX. században először a ‘80-as években élte fénykorát, majd egy kis visszaesést követően manapság lépett ismét elő megszámlálhatatlan áru nagykövetévé.
Évszázados szárnyalása alatt az egyszarvú természetesen nemcsak a tárgykultúrában hagyott lenyomatot, hanem a festészetben is. Lássuk a művészettörténet 8 leghíresebb titokzatos patását!
1. Martin Schongauer, Az unikornis misztikus űzése, 1489
A germán festő Gábriel arkangyal és az egyszarvú találkozását festette meg. Azazhogy csavart egyet a történeten, hiszen a táblakép Gábriel és Szűz Mária találkozását örökíti meg, amint az angyal közli Máriával, hogy Isten gyermekét hordja a szíve alatt.
Schongauer unikornist ölelve jeleníti meg Máriát. A szelídség és megtermékenyítés elvont ábrázolására azért is volt szükség, mert a kor javarészt analfabéta közönsége szimbólumok alapján tudta megérteni a Biblia történeteit.
2. Ismeretlen alkotó, Az unikornis faliszőnyeg (1495-1505)
A manhattani Metropolitan Múzeum tulajdonában álló faliszőnyeg alkotójának kilétét homály fedi, csak a rejtélyes AE monogram örökíti meg egy hajdani szövőmester nevének kezdőbetűit.
A hatalmas, egész falfelületet eltakaró, 7 részletből álló faliszőnyeg nemes anyagokból készült: a XV. században nehezen beszerezhető arany és ezüst selyemfonál szövi át.
A történet egy egyszarvú-vadászatot jelenít meg, amin nemesek, vadászok és kutyahordák kergetnek egy megriadt unikornist. A történet zárószőnyegén (Fogságba esett unikornis) az unikornist, bár elkapják, csodás módon sértetlenül és békésen fekszik egy gránátalma fához kötözve.
A faliszőnyegek (így például a szintén híres Hölgy és Unikornis) hasonlóan rejtélyes eredettel bírnak, mint Leonardo da Vinci Mona Lisája. Ráadásul lenyűgöző példái a “millefleur” stílusnak, aminek keretében számos apró virágot jelenítettek meg a textíliákon.
3. Raffaello, Hölgy unikornissal, 1505
A portré nem véletlenül lehet valahonnan különösen ismerős: művészettörténészek szerint a Mona Lisa kompozíciója inspirálta.
Néhány éve kiderítették, hogy a festmény első változatainak egyike egy kutyát ábrázolt a frissen eljegyzett hölgy kezében, amit a reneszánsz mester csak később festett át unikornisra. Míg a kutya a hűséget és a megbízhatóságot szimbolizálta, addig az unikornis a szüzességre és szemérmességre utalt.
A szakértők a mai napig vitatkoznak azon, hogy a változtatás annak tudható-e be, hogy a frigy nem valósult meg vagy annak, hogy a hölgy érintetlenségét akarta kihangsúlyozni a festő.
Ráadásul mivel a mitológia szerint csak egy szűz képes megszelídíteni az egyszarvút, az állat lábainak szorítása azt is jelezheti, hogy sikeresen csábította magához a jövendőbelijét.
Hasonlóan a szűz és unikornis párosát festette meg az 1520-as években Bernardino Luini (Prokrisz és az unikornis) és majd’ 100 évvel később Domenico Zampieri is (Szűz unikornissal).
4. Albrecht Dürer, Emberrablás unikornison, 1516
Dürer a XVI. század kiemelkedő művésze volt, aki szemet gyönyörködtető precizitással metszette ki táblaképeit.
Az Emberrablás unikornison nemcsak az alkotó mesteri kézügyességének állít emléket, hanem egy hasonlóan ragyogó táblaképet is hagyott az utókorra, mint amilyenek maguk az egyszarvúk is.
Akármennyire is a feminin jegyekkel kapcsolódott össze az unikornis az évszázadok során (hiszen a szüzesség védelmezője, és a férfi elcsábításának jelképe), Dürer képén egy kifejezetten maszkulin, erőtől duzzadó, már-már fenyegető állat képében jelenik meg. Ráadásul nemcsak a mitikus patás, hanem a főszereplő nő is meglehetősen férfiasra sikeredett.
Az alkotás egy görög mitológiai jelenetnek állít emléket, amiben az alvilág istene, Plútó (ismertebb nevén Hádész) elrabolja Proserpiné istennőt, hogy akarata ellenére a feleségévé tegye. Az eredeti történetben Plútó ló vontatta szekéren érkezik, ám Dürer a lovat egy unikornis-bestiává alakította, ami jobban kifejezi az isten agresszióját.
Ezzel a húzásával nem mellesleg a római író, Idősebb Plinius feljegyzéseit vette alapul, aki az i.u. I. században úgy vélte, hogy az egyszarvú egy elefánt, egy ló és egy vadkan tulajdonságait egyesíti.
5. Gustave Moreau, Egyszarvúk, 1887
Ismerős Themiszküra? Vagy, ha azt mondjuk: a Csodanő otthona?
A képregényfigura a történet szerint a csak nők (amazonok) által lakott Themiszküra szigetéről származik, ahová férfi nem teheti be lábát.
Akármilyen meglepő, Themiszküra legendája nem az ‘50-es évekre, hanem évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Moreau-nak köszönhetően pedig a szimbolista festészetben is nyomot hagyott.
Az Egyszarvúk c. képen három ledéren öltözött hercegnő jelenik meg, akik Themiszküra földjén hódították meg az egyszarvúakat. Az állatok szelídsége a nők szüzességére utalhat. Ezt jelzi a meztelenül fekvő nő kezében lévő liliom is, ami szintén a tisztaság jelképe.
És még talán Csodanő is feltűnik a képen…
6. Betye Saar, Egy unikornis elfogása, 1960
Betye Saar az ‘50-es évek Fekete Művészet Mozgalom megkerülhetetlen alakja. Saar amellett, hogy kiemelkedő művész (a 91. életévét tapossa!), egész életében az afroamerikaiak civil jogaiért harcolt. Festészetének alakjai egytől egyig szürreális környezetben megjelenített fekete bőrűek.
A művész az Egy unikornis elfogása c. képén sem tért el a védjegyévé vált misztikus témáktól. A képen egy afrikai származású nő támaszkodik egy unikornisnak, telt idomai pedig harmonikusan ellensúlyozzák a mitikus lény hosszú nyakát.
A két alak a holdat nézi, ami számos kultúrában a nőiesség szimbóluma. Ennek megjelenítése talán nem is meglepő, ha tudjuk, hogy Saar a feminizmus egyik pionírja is.
De miért ennyire fontos ez a ránézésre egyszerű festmény?
Mert Saar az afrikai kultúrát mosta egybe a nyugati festészet berögzült szimbólumaival, amivel sokakat meghökkentett - egyesek üdvözölték, mások pedig felháborodtak rajta.
De tudjuk jól, hogy a legnagyobb művészek sokszor megosztók, így foglalhatta el ez a festmény is az őt megillető helyét a listánkon.
7. Damien Hirst, Álom, 2008
Damien Hirst a kortárs művészet popsztárja: amihez hozzányúl, arannyá változik.
Ezúttal ráadásul unikornissá!
A brit Hirst 1991-ben robbant be a köztudatba The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living c. alkotásával. Ez a provokatív mű egy tigriscápát állított középpontba, szó szerint, ugyanis egy akvárium centrumában lebegő, kipreparált állatról van szó.
Az installáció számos vitát generált, ám afelől senkinek nem volt kétsége, hogy Hirst magasló művével van dolguk.
Álom című alkotása ennek folytatásaként híresült el, és mi másért is szerepelne ebben a válogatásban, mint az egyszarvúért. Az élet és a túlvilág, a valóság és a fantázia, a felnőtt lét és a gyermek lét határait elmosó installáció a mai napig az egyik legkiemelkedőbb alkotás Hirst életművében.
8. B⌀rre Sæthre, Lopakodó torzítás, 2008
Úgy tűnik, 2008 az unikornisok éve volt a képzőművészetben.
Abban az évben mutatták be ugyanis Hirst műve mellett a norvég B⌀rre Sæthre installációját is, ami (ezek után nem meglepő) szintén egy unikornist állít a középpontba.
Sæthre művészetére jellemző, hogy modern építészeti dobozokban meseszerű jeleneteket, lényeket helyez el. A LED lámpákkal kivilágított installációk futurisztikus atmoszférával környékezik meg a misztikus preparátumokat.
Ez a mű még az előkelő New York-i MoMA-t is megjárta, ami nem kis szó egy képzőművész életében.
Igazi unikornisról (legalábbis egyelőre) csak álmodni tudunk. Ezek az álmok viszont néhány kiváló művésznek köszönhetően szinte elérhető közelségbe kerültek az idők múlásával, csak engednünk kell a szépségüknek.
