Október végén nyílt kiállítás, a Szépművészeti Múzeumban Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel. A tárlat egészen február közepéig látogatható, mi pedig ebből az apropóból összeszedtük azokat az érdekességeket, amik a kiállításhoz, illetve a festőhöz kötődnek. Tudtad például, hogy Rubens egyes festményeit cenzúrázta a Facebook? Vagy azt, hogy több százmillió eurós biztosítást kötöttek a kiállításra?

Rubens festményeit még a Facebook is cenzúrázta

Kétségtelen, hogy Rubens mögött egy rendkívül tragikus életút áll, ám sokakban mégis úgy maradt meg, mint a festő, aki meztelen, telt hölgyeket festett. A provokatív képeket még a Facebook is cenzúrázta, azonban Zuckerbergék szerencsére hajlandóak voltak tárgyalni az ügyről. 

Pedig kár lenne csak ennyivel letudni a képeit, hiszen hatása az őt követő generációkra megkérdőjelezhetetlen. Mielőtt Itáliába utazott volna, jellemzően a flamand életérzést vetette vászonra, ezeken jól érezhetőek a korabeli, németalföldi  jellegzetességek. A “csizmában” tett utazását követően a Spanyolországban tett látogatása során csiszolta tudását, majd amikor visszatért Antwerpenbe, már kialakult a végső mindent elsöprő erejű, hamisítatlan flamand stílusa.

Rubens, élete során, számtalan ifjú növendéknek adta át tudását, ám egyik legtehetségesebb tanítványa, Anthony (Anthonis) van Dyck volt, akinek festményeit szintén láthatod a múzeumban.

Mi vár rád a tárlaton? Meghökkentő érdekességek

A Szépművészeti Múzeum oldalán részletesebb információkat is találsz arra vonatkozóan, mit tartogat számodra a tárlat. Így mi most pusztán a legérdekesebb számokra, és tényekre hagyatkozunk.

• A tárlaton mintegy 120, korabeli flamand festmény látható. Rubens képei közül harmincat, van Dyck művei közül pedig tizennyolcat állítanak ki.

• A kiállításon szereplő képekre mintegy 345 millió eurós biztosítást kötöttek

• A képeket olyan világhírű múzeumokból kölcsönzik, mint a Louvre, a Prado, az Ermitázs, a National Gallery (a londoni és a washingtoni egyaránt), valamint a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény.

• Egy különálló teremben megismerheted Rubens híres kárpitművészetét is.

A részletes programért látogasd meg a múzeum hivatalos oldalát!

Érdekességek Rubensről

De mit érdemes tudni Rubensről? Összeszedtünk néhány érdekességet a flamand festőről!

• Rubens 5 különböző nyelven írt, és olvasott: olaszul, flamandul, franciául, latinul és angolul

• A festő nem volt tipikus éjszakai bagoly: minden reggel, hajnali 4 órakor kelt. 

• Rubens - ahogyan az több, vallási, bibliai tematikájú alkotásából is jól látszik - hithű, gyakorló katolikus volt. Olyannyira, hogy napi kétszer is elment misére.

• Peter Paul Rubens igazi polihisztor volt, ugyanis építészként és politikusként is tevékenykedett. Az előbbit jól példázza, hogy a saját házát is teljes mértékben saját maga újította fel.

• Politikai karrierjének csúcspontja volt, amikor diplomataként hozzájárult az 1630-as angol-spanyol háború lezárásához.

• A lovak festésében is jeleskedett: ez sem a véletlen műve, ugyanis mindennap lovagolt levezetésképp, munka után

• Rubens maga is nagy gyűjtő hírében állt: összesen 324 festménye, 7 elefántcsontból készült szobra és egy, egyiptomi múmiája is volt.

• Tragikus élete volt, hiszen mindössze 10 éves volt, amikor édesapja meghalt, valamint elveszítette egyetlen lányát. Első feleségét a pestis vitte el, ő maga pedig köszvényben szenvedett, ami végül 62 évesen a halálában is közrejátszott.

Nem csupán van Dyck, és Rubens festményei miatt érdemes ellátogatni

Habár kétségtelen, hogy a legtöbb látogatót a két húzónév, Peter Paul Rubens és tanítványa, Anthony van Dyck vonzza majd, a tárlat tematikája mégis számtalan érdekességet kínál. Hiszen, a mintegy 120 képet felvonultató kiállításból, a fent említett két - egyébként zseniális művész - festményei közül összesen 30 és 18 darabot állítanak ki.

Hogy milyen festmények láthatóak még, amelyekért érdemes betérni? Ott van mindjárt az ismert festő, Theodoor Rombouts egyik remekműve, A foghúzó sarlatán című, erősen szuggesztív műve, ahol szinte mi is érezzük a kellemetlen érzést.

De megemlíthetnénk akár A szatír a parasztnál című Joardens festményt, vagy a híres, bibliai tematikája Brueghel képet, a Paradicsomi táj állatokkal című alkotást. Tehát nem csak két, nagyszerű művészt ismerhetünk meg, hanem egy egész, csodálatos korszakot, amely tele volt misztikummal, és talánnyal.

Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg másokkal is! Amennyiben pedig érdekelnek a művészetekkel, festészettel kapcsolatos hírek, kövesd az Alkotásutca Facebook-oldalát!