A virágos festmények népszerűsége ma is töretlen, valószínűleg azért, mert a színpompás sziromcsodák látványa majdnem olyan megnyugtatóan hat a lélekre, mint egy cukoréhséges pillanatban bekebelezett sütemény. A virág a természet ajándéka, a frissesség, az üdeség, a remény és az öröm megtestesítője.
Azt gondolhatnánk, hogy virágot pingálni egy festék után áhítozó üres vászonra olyan természetes, mint reggel felhörpinteni egy szendén gőzölgő feketekávét. És ez így is van, legalábbis most. Ám a 16. század előtt az ecsetbűvölők elsősorban vallási- és történelmi témájú megrendeléseket kaptak, a csendéletek múzsái pedig idejük nagy részében a sarokban csücsültek, epedve várva azon alkalmakat, amikor végre valakinek szüksége volt rájuk.
Mivel egy kis energetizáló virágbámészkodás mindig jól jön, rögtön három festményt is hoztunk nektek! Van Gogh Mandulavirágzását és Klimt klasszikus sziromcsodáit szándékosan küldjük most parkolópályára: ők már annyit szerepeltek, most másoknak adjuk át a rivaldafényt!
Ambrosius Bosschaert - Virágcsendélet /1617/
Ha egy festőnek Ambrosius a keresztneve, szinte magától értetődő, hogy előszeretettel pingált virágokat. Bosschaert azonban nem csak ezért érdekes számunkra, hanem azért is, mert a 17. században az elsők között kezdett el megrendelésre tájképeket festeni, és ő volt az első, aki főleg csokrokat varázsolt a vászonra.
Forrás: https://mymodernmet.com/famous-flower-paintings/
Ismerve a hollandok fű-de-nagy szabadszelleműségét, cseppet sem meglepő, hogy pont Antwerpenben ragyogott fel a virágos festmények szerencsecsillaga. Bosschaert tudományos precizitással ügyelt a részletekre, amelynek köszönhetően a festményein lévő sziromkompozíció a megszólalásig hasonlít egy-egy valódi csokorra.
Érdekesség, hogy három fia is követte őt a pályán, vagyis nem túlzás azt állítani, hogy a Bosschaert família szó szerint felvirágoztatta a festészetet!
John Constable: Virágok üvegvázában /1814/
John Constable az angol romantikus tájképfestészet egyik kiemelkedő alakja volt. Suffolk-ban született, és Rembrandthoz hasonlóan vidéki környezetben nőtt fel, ami megmagyarázza, hogy a füstölgő gyárkémények és a városi élet mozzanatai helyett miért a természet csodáit szerette megörökíteni.
Forrás: https://mymodernmet.com/famous-flower-paintings/
A színes virágokat ábrázoló alkotás - sok más festményével egyetemben - a Victoria és Albert Múzeumban várja a látogatók epekedő tekinteteit.
A sötét és világos árnyalatok kontrasztja idilli vidéki hangulatot áraszt. Szívderítő dísze lenne egy vintage hangulatú balaton-felvidéki nyaralónak, nem igaz?
Hiroshige - Hibiszkusz /1845/
Tudtad, hogy a japán kultúrában a virágoknak különösen fontos szerepe van? Olyannyira, hogy a különböző virágok mind-mind más üzenetet hordoznak. És ahogyan az ikebana a virágkötészet művészete, úgy a hanakotaba a virágok nyelvének tudománya.
Forrás: https://mymodernmet.com/famous-flower-paintings/
A hibiszkusz az udvariasság jelképe, nem csoda, hogy ez a virág meghívó nélkül is gyakori vendége volt a különféle összejöveteleknek. Jelenléte - akár csokor, akár festmény formájában - valami olyasmit sugallt az érkezőknek, “Szívesen látunk benneteket, legyetek üdvözölve nálunk!”
Hiroshige képén is hibiszkuszokat láthatunk, amely az udvariasság jelképe. Ha tehát egy házigazda egy virággal és szavak nélkül szeretné kifejezni, mennyire örül a vendégekenek, azt egy ragyogóan illatozó hibiszkusszal vagy hibiszkuszos festménnyel tudja megtenni.
A hibiszkusz a magyarországi klímában is boldogan virágzik, legközelebb szerezz be egyet, ha vendégeket vársz!
