Az Anyák napjáról
Az édesanyák megünneplésének hagyománya egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza. Az Anyák napja, illetve annak előzménye eredetileg egy tavaszi ünnepség volt, ami az istenek szülőanyjának, Rheának tiszteletére jött létre. Az ünnep az 1600-as évektől kezdődően Angliában vallási színezetet kapott, majd 1872-ben már az Egyesült Államokban is megjelent.
Egy philadelphiai nő, Anna M. Jarvis időt és energiát nem kímélve igyekezett mindent megtenni, hogy méltó emléket állítson a megboldogult édesanyja emlékének. Igyekezetét néhány év leforgása alatt siker koronázta, ugyanis közbenjárására Woodrow Wilson amerikai elnök 1914-ben május második vasárnapját hivatalosan is az édesanyák ünnepnapjává nyilvánította.
Jarvis hiába érte el célját, nem örülhetett igazán sokáig, mivel a történet nem várt fordulatot vett. Tervei szerint az Anyák napja eredetileg a még élő, és már elhunyt anyák tiszteletéről kellett volna, hogy szóljon, azonban a valóságban az ünnep teljesen elüzletiesedett és a virágkereskedők egyik legnagyobb bevételi forrásává vált.
Jarvis-t, - aki korábban oly’ lelkes kezdeményezője volt a nap megszületésének - annyira elkeserítették az események, hogy élete hátralévő részében az Anyák napja elleni tüntetései során nem egyszer magával az igazságszolgáltatással is szembekerült. Sőt, élete végén megbánta tettét és teljesen elhatárolódott az eseményektől, nem akarta, hogy a nevét valaha is kapcsolatba hozzák az Anyák napjával. Szegénynek ez a terve sem sikerült teljesen tökéletesen, hiszen ebben a cikkben is megemlékezünk róla.
Na de visszakanyarodva az eredeti történethez: az ünnep elterjedésében valóban oroszlánrészt vállaltak a virág- és ajándékkereskedők, ugyanis az ő közvetítésüknek köszönhetően jutott el az Anyák napja Európába, és vált egy szempillantás alatt hihetetlenül népszerűvé az egész öreg kontinensen is.
Az első hazai anyák napi ünnepséget egy államtitkár feleségének, bizonyos Petri Pálnének köszönhetjük, ő hozta haza magával az ötletet Amerikából Magyarországra. Az 1925. március 8-án tartott ünnepség olyan jól sikerült, hogy a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt is az ügy mellé állt. 1928-tól kezdődően miniszteri rendelet mondta ki, hogy az Anyák napja hivatalos iskolai ünnepnek számít.
A legtöbb országban az Anyák napja május második vasárnapjára esik, Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük. (Szintén ezen a napon tartják Litvániában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, és Szerbiában is.)
Hogyan ünneplik a világban?
Az Anyák napját nem csak más időpontokban, de eltérő módon is ünneplik a világ különböző országaiban. Az ünnep szülőhazájában, Amerikában nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a napnak: a boltokat ellepik az alkalomhoz illő ajándéktárgyak, a virágárusok kibővítik kínálatukat, az éttermekben pedig hetekkel előre kell asztalt foglalni, ha az ember azt szeretné, hogy az édesanyja ezen a napon ne a konyhába sürögjön-forogjon.
Amerikához hasonlóan Ausztráliában is május második vasárnapjára esik az ünnep, ilyenkor az a szokás, hogy mindenki szegfűt tűz a ruhájára. A színes virággal az élő édesanyák előtt, míg fehér szegfűvel a már elhunyt anyukák előtt tisztelegnek. Ausztráliában hagyományosan nem csak az anyukákat de a nagymamákat is felköszöntik, valamint minden olyan nőt, aki gyerekkorukban az édesanyjuk mellett gondozta, nevelte őket. A virágokon kívül az anyák napi köszöntés része az ágyba kapott reggeli (!), illetve sütemények, és egyéb ajándéktárgyak.
Írországban és Angliában az Anyák napját a böjti hónap negyedik vasárnapján tartják. Az itteni tradíció szerint azok a szegényebb gyerekek, akiket vidékről a városokba küldtek dolgozni, az évi egyetlen nap szabadságukat arra használták fel, hogy haza látogassanak, és az út közben szedett virágokkal köszöntsék fel az édesanyjukat.
Mexikóban az Anyák napja sok más országhoz képest nem vándorló ünnep, hanem minden évben május 10-én tartják. A többi mexikói jeles eseményhez hasonlóan ilyenkor is karneváli a hangulat, zenével, tánccal, és igazi eszem-iszom dínomdánommal köszöntik az édesanyákat. Fontos megjegyezni, hogy itt is, mint a legtöbb latin-amerikai országban, ez a nap nem csupán az édesanyákról szól, hanem rendkívül fontos egyházi esemény is: ekkor róhatják le az emberek kegyeletüket Szűz Mária előtt.
Indiában hivatalosan még nem ünnepnap az Anyák napja, de mintegy tíz éve már ott is felköszöntik az édesanyákat. Mivel új ünnepről van szó, ezért egyelőre nincsenek még kiforrott hagyományai
Nem csak India, de az arab világ is egyre nyitottabbá válik a modernizációnak köszönhetően, így az utóbbi években náluk is megjelent az anyák napja, amit március 21-én ünnepelnek.
Híres anyák a művészetben
Az édesanyánknak köszönhetjük az életünket, ők nevelnek fel minket, megkerülhetetlen és meghatározó szereplői a fejlődésünknek. Ezt végiggondolva nem meglepő, hogy a művészet is sokszor és nagy előszeretettel nyúl a témához. Következzen most a teljesség igénye nélkül néhány híres műalkotás, ahol a múzsa nem más, mint maga a művész tulajdon édesanyja.
Whistler anyja
Kezdjük talán rögtön az egyik leghíresebbel: James McNeill Whistler 1871-ben festette le édesanyját, Annát. A képet az eredeti tervek szerint nem is portrénak, hanem csak egy kompozíciónak szánta, a festmény eredeti címe is ez: Kompozíció szürkében és feketében. Érdekesség, hogy mivel a festő kímélni szerette volna idős anyukáját, így a festményhez nem csupán ő, de még a szomszéd nő is gyakran modellt ült.
Akármi is volt az eredeti terv, Whistler anyja a popkultúra részévé vált, ő lett a puritán anyaság ikonja, akire gyakran hivatkoznak úgy, mint viktóriánus Madonnára. A festményt rengetegszer újragondolták, szerepelt anyák napi bélyegen, Rowan Atkinson Mr. Bean-es mozifilmjében, sőt, még Christian Louboutin francia cipődesigner kapányában is.
Forrás: Sailko - commons.wikimedia.org
Salvador Dalí: A vágy talánya - Anyám, Anyám, Anyám
Dalí 1929-ben, 8 évvel édesanyja halálát követően festette meg ezt az szürrealista álomképet, amelyet vélhetően nem is imádott édesanyja, hanem jövendőbeli felesége, Gala ihletett. A képet nem mellesleg 1982-ben 807 408 dollárért vásárolták meg egy aukció keretein belül, így ez lett minden idők legdrágább olyan festménye, amit még élő művész munkái közül értékesítettek.
Larry Sultan: My Mother Posing For Me (1984)
Végezetül álljon itt egy fotó Larry Sultan amerikai fotóművésztől, aki többek között a San Francisco Art Institute és a California College of the Arts tanára is volt. Majd’ egy évtizeden keresztül készített fényképeket a szüleiről, miután apja elvesztette az állását: a fotók különlegessége, hogy szeretik, de nem idealizálják a szüleit. Ezen a képen Larry édesanyja a kor divatjának megfelelően szatén ingben a zöld fal mellett állva aggódó arccal nézi gyermekét, miközben a családfő csak a tévét bámulja. Őszinte kendőzetlen családi pillanat.
Ha valami igazán különleges ajándékkal szeretnéd meglepni anyukádat (vagy esetleg mindig is szerepelt a bakancslistádon), akkor gyere el hozzánk május első vasárnapján édesanyáddal az Alkotásutcába egy igazi felejthetetlen anya-lánya élményfestésre!
Ezek a képek például tökéletesen passzolnak az alkalomhoz:
https://www.alkotasutca.hu/erin-fitzhugh-gregory-viragcsokor
https://www.alkotasutca.hu/vincent-van-gogh-mandulaviragzas
https://www.alkotasutca.hu/svetlana-novikova-tavaszi-viragzas
