Több ezren vágyakoznak olyan festők képeire, mint Van Gogh, Picasso vagy Da Vinci. Egyesek viszont odáig is elmentek a csodálatban, hogy híres vásznakat emeltek le egy-egy múzeum faláról. Íme a 10 leghíresebb hiányzó kép!
Szinte hihetetlen, de azoknak a festményeknek az ellopására, amelyek a művészek önkifejezésének megörökítői, egész bűnszövetkezetek épültek. Persze, ezek mögött nem mindig csak a titokzatos megrendelő művészet iránti rajongása áll, hanem az alkotások már-már felbecsülhetetlen értéke is.
Ideje meglesni, mely kincsekre nem leshetünk rá egy ideje!
Vincent Van Gogh, Pipacsok
Szeretnél egy gyönyörű csokor virágot, ami soha nem hervad el? Íme Vincent Van Gogh Pipacsok festménye, ami nemcsak magával ragadó, de még sokat is ér!
Pontosan ez járhatott annak a mesteri képrablónak is az eszében, aki 2010 augusztusában betört a kairói múzeumba, és elcsente ezt a mindössze 65 x 54 centiméteres remekművet. Ám mielőtt még azt gondolnánk, hogy a kevésbé rátermett tolvajok közé sorolható, be kell ismerünk, valójában nagyon is jó szeme van a műtárgyakhoz: a Pipacsok értéke közel 50 millió dollárra rúg.
Forrás: overstockArt
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a bűncselekmény a rabló tehetségéről vagy a múzeum gyér biztonsági rendszeréről tesz-e tanúbizonyságot. Vélhetően az utóbbiról, hiszen ugyanezt a festményt ugyanebből a múzeumból már 1977-ben is ellopták, bár akkor 10 évvel később szerencsésen előkerült. Nem így a második alkalommal.
Pablo Picasso, Galamb borsóval
Úgy tűnik, 2010 nem volt a múzeumok szerencseéve. Ebben az évben ugyanis egy másik nagy szabású akció is történt, történetesen Picasso Galamb borsóval c. képének szakszerű eltávolítása egy neves párizsi műgyűjtemény kiállóteréből.
Forrás: Arthive
Sőt, a betörőknek ez nem volt elég önmagában, és négy másik műtárgyat is lenyúltak, vagyis összesen 100 millió dollár értékű alkotást lovasítottak meg.
A történet rejtélyességét csak tovább súlyosbítja, hogy a bűntett helyszínén mindössze egy feltört lakatot és egy betört üveget találtak. Ráadásul a műkincstolvajoktól szokatlan módon nem vágták ki Picasso képét a keretében, hanem mindössze kiemelték alóla. Elvégre a gyengédség a festményeknek is kijár!
Johannes Vermeer, A koncert
Vermeert legtöbben a Lány gyöngy fülbevalóval c. festménye miatt ismerik, pedig terebélyes életműve minden egyes darabja több millió dolláros áron lenne elárverezhető.
Nincs is ez másként A koncert c. vásznával, aminek eszmei értéke majdnem 200 millió dollár. Ennek pedig, 12 másik értékes műtárggyal együtt, annak rendje és módja szerint lába kélt 1990-ben egy bostoni múzeumból.
Forrás: Wikipédia
Eltűnése több mint filmbe illő: a tolvajok helyi rendőröknek adták ki magukat, akik, elmondásuk szerint, segélyhívásra érkeztek a helyszínre. Amíg a banda egyik része ügyenesen elterelte az ott tartózkodók és a dolgozók figyelmét, addig a többiek elképesztő gyorsasággal eltüntették a kiszemelt műtárgyakat, majd köddé váltak.
A festmény hollétét azóta is homály fedi.
Rembrandt van Rijn, Vihar a Galileai-tengeren
Ezen a bizonyos éjszakán nemcsak Vermeer egyik képe, hanem Rembrandt Vihar a Galileai-tengeren c. alkotása is úgy eltűnt, mint szürke szamár a ködben.
Forrás: Wikipédia
Habár az FBI 2013-ban bejelentette, hogy felgöngyölítették az eset pontos körülményeit, a tettesek nyomára a mai napig nem sikerült rábukkanniuk. Mindenesetre jobb, ha tudod, hogy amennyiben egyszer szembejönnének veled a képek vagy bármilyen információt megtudnál az elkövetőkről, 5 millió dollár jutalom érheti a markodat. Nem rossz ajánlat, ugye?
Caravaggio, A Szent Ferenc és Szent Lőrinc társaságában megörökített Jézus
Caravaggio a művészettörténet egyik legékesebb csillaga. És mint ilyen, tündöklően fényes vagyonra tehet szert az, aki megkaparintja bármely alkotását.
És, hihetetlen vagy sem, annak a tolvajnak, aki meg akart merítkezni e csillogásban, nem volt különösebben nehéz dolga. Fogta magát, és egy kellemes nyári estén 1969-ben, mondhatni besétált a szicíliai Szent Lőrinc kápolnába és kivágta az oltár felett tornyosuló, 6 négyzetméteres műremeket a helyéről.
Forrás: James Twining
A szakértők azóta valóságos konteókat találtak ki arra vonatkozólag, mi lehet szegény elveszett vászonnal. Egyesek szerint a szicíliai maffia megrendelésére tűnt el a festmény, mások szerint már rég külföldön boldogít valakit, míg megint mások úgy vélik, az 1980-as földrengésben elpusztulhatott.
Jan van Eyck, Az igaz bírák
Valószínűleg a leghosszabb ideje hiányzó képek között van Az igaz bírák. Jan van Eyck festményét, ami egyike a 12 darabos oltárképnek, 1934-ben emelték le a genti katedrális faláról.
A bostoni esethez hasonló kalandos történnel bír e kép is. Nemcsak van Eyck egyik legkülönlegesebb művéről van szó, ami egyes teóriák szerint magát a festőt is ábrázolja, hanem a művészettörténet egyik legpimaszabb tolvajáról is.
Forrás: 1st Art Gallery
A festmény helyén ugyanis egy különös üzenetet hagytak, amin az állt franciául: “Németországból eltulajdonítva, a versailles-i szerződés által”. Az elkövetkezendő években ráadásul több hasonlóan zavaros üzenet cserélt gazdát a belga kormány és a tolvaj között.
A feltételezett tettes egy belga politikus, Arsene Goedertier volt, aki a lopás tettét soha nem ismerte el, de halálos ágyán elárulta, tudja, hol található a festmény, de a titkot magával viszi a sírba.
Szemtelen Goegertier-nk valóban így tett, ezért a festmény még most is arra vár, hogy egyszer rátaláljanak és hazavigyék.
Raffaello Santi, Fiatalember portréja
A Fiatalember portréja az egyik leghíresebb festmény, amelynek eltűnéséről a II. világháború tehet, azon belül is a nácik.
1939-ben egy tehetős lengyel úriember menekítette ki Raffaello képét a krakkói múzeumból több másik kinccsel együtt, hiszen értesült róla, hogy az érkező németek fosztogatnak és műtárgyakat rongálnak. A Gestapo nem sokkal később mégis felfedezte a rejtekhelyet, így a festményt először Berlinbe, majd Linzbe küldték, ahol a Führer személyes gyűjteményének darabjává vált.
Forrás: ABC-people
Ezt követően viszont már nem sokat tudunk a sokszor a Mester önarcképének is titulált portré további kalandjairól. Ami biztos, hogy bizonytalan a sorsa: vagy megvan még valahol, vagy elpusztult a világháborút követő zűrzavarban.
Claude Monet, Charing Cross híd
Monet egyik legismertebb festménysorozata a londoni Charing Cross hídról készült, amit több napszakban, több szögből is megfestett.
Forrás: Wikimedia Commons
E sorozat egyik darabját csenték el 2012-ben a rotterdami Kunsthal Múzeumból. A tolvajok kilétére hamar fény derült: egy román banda vitte véghez véghez a hadműveletet.
De a történet itt nem ért véget, ugyanis az egyik gyanúsított azt állította, hogy hazavitte a festményt Romániába, ahol az anyja annyira megijedt, hogy rátalálnak a rendőrök a művekre, hogy inkább elégette őket.
Habár a helyszínen valóban találtak pár festékpigment-darabkát, az úriember története mégsem bizonyult hihetőnek a nyomozók számára. Így hát nem zárták le az ügyet, ezért a mai napig megoldatlan esetként tartják számon az impresszionista híd (segítséggel történő) lelécelését.
Henri Matisse, Olvasó lány fehérben és sárgában
Az igazán profi műtolvajok nem egyetlen hírhedt fesmény-áldozatra utaznak: csakúgy, mint a bostoni akció esetében, a rotterdami románok Monet mellett Matisse-t is kiszemelték maguknak.
A jelentések szerint ráadásul tökéletesen kitervelt bűntényről beszélhetünk, hiszen az elkövetők egyetlen ablakon jutottak be, majd még a riasztó megszólalása előtt (mindössze 2 perc alatt) kirámolták a helyiséget.
Forrás: Grey not Grey
Matisse festménye is tehát olyanná vált, mint Schrödinger macskája: lehet, hogy létezik, de lehet, hogy nem.
Lucian Freud, Francis Bacon
A két nagy 20. századi festő, Freud és Bacon olyannyira jóban voltak, hogy még az egyik festményükön is megosztoztak. Azazhogy Freud festett, Bacon pedig jó szívvel állt modellt hozzá.
Forrás: Pinterest
Az évszázad szomorú grimaszát pedig a berlini Neue Nationalgalerie-ből nyúlták le 1988-ban - egy olyan múzeumból, ami már akkor is a legnevesebbek közé tartozott a világon.
A tolvaj nem kis játékos lehetett, ugyanis a festményt fényes nappal csapta a hóna alá, ráadásul úgy, hogy a termek zsúfoltig teltek látogatókkal.
A gaztettet követően Freud maga készített egy körözési posztert, de válasz azóta sem érkezett rá.
Mivel 1988-ban, Freud életében még jóval kevesebbet ért a festmény, ezért valószínűsítik, hogy egy csodálója vagy tanítványa tehette rá a kezét a mára egy vagyont kóstáló portréra.
Kár lenne, ha ezek a páratlan műalkotások továbbra is az elveszettek listáját gyarapítanák. Reméljük, hogy mire előkerülnek, nem tűnik el más társuk!
