Október 19-én, vasárnap reggel betörés történt a párizsi Louvre Múzeumban. A világ egyik legismertebb kulturális intézményének épületéből kilenc, történelmileg is különösen értékes ékszert vittek el az Apolló-galériából. A rendőrség szerint a támadás alig hét perc alatt zajlott le, a rablók pedig robogóval menekültek el a helyszínről. A Louvre átmenetileg bezárt, a francia sajtó pedig példátlan támadásként jellemezte az esetet.
A rablás különlegessége nemcsak a célpont értékében rejlik, hanem abban is, milyen gyorsan és szervezetten zajlott le az egész akció. A nyomozás jelenleg is folyik, a nyilvánosságra hozott információk alapján viszont már most körvonalazható, mi történt aznap reggel a világ legismertebb múzeumában.
A Louvre és az Apolló-galéria jelentősége
A Louvre évente több mint kilencmillió látogatót fogad. Itt található a Mona Lisa, a Szamothrakéi Niké, a Milói Vénusz – és az Apolló-galéria, amely a francia királyi és császári ékszereknek ad otthont. Ez a terem különösen fontos része a gyűjteménynek: itt őrzik többek között Eugénia császárné koronáját, Hortenzia királyné medáljait és más korabeli darabokat, amelyek nemcsak művészi, hanem történelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségűek.
A most ellopott ékszerek részben a francia monarchia idejéből származnak, és bár pontos értékbecslés nincs, a szakértők egyetértenek abban, hogy felbecsülhetetlen értékű műtárgyakról van szó.
A betörés menete: precíz, gyors és jól szervezett
A rablás reggel fél tíz körül történt, tehát még a múzeum hivatalos nyitása előtt. A Telex tudósítása szerint az elkövetők a Szajna felől közelítették meg az épületet, ahol éppen felújítási munkák zajlottak. Egy ideiglenesen telepített teherlifttel jutottak be az épületbe, majd egy létrával másztak fel az első emeletre, közvetlenül az Apolló-galéria egyik ablakához.
Az Index információi szerint az elkövetők láncfűrészt használtak a vitrinek megbontásához. Minden mozdulatuk célirányos volt: pontosan tudták, mit keresnek. A biztonsági kamerák felvételei alapján ketten hajtották végre a rablást, egy harmadik személy pedig a múzeumon kívül várakozott, hogy biztosítsa a menekülési útvonalat. Az elkövetők a támadás után robogóra ültek, és azonnal elhagyták a helyszínt, arcukat eltakarva.
A 24.hu szerint egyetlen ékszert hagytak hátra: Eugénia császárné koronáját. Valószínűleg azért, mert túl nagyméretű és nehéz volt ahhoz, hogy gyorsan elvihessék.
A célpont: történelmi ékszerek, nem véletlenszerű zsákmány
A kilenc ellopott darab között tiara, nyaklánc, fülbevaló és bross is szerepel. Közös bennük, hogy mind Napoleonhoz és Josefina császárnéhez köthetők, és évszázadokon átívelő múltjuk van. Ezek az ékszerek nemcsak művészeti értékük, hanem kulturális jelentőségük miatt is fontosak. Egy-egy darab nem pusztán dekoráció, hanem egy egész korszak szimbóluma.
A rablók láthatóan pontosan tudták, mit keresnek. Nem nyúltak hozzá mindenhez, csak a legértékesebb, legikonikusabb tárgyakat vitték el. A nyilatkozó nyomozó szerint ezek az ékszerek annyira híresek, hogy nyílt piacon értékesíthetetlenek. Valószínűbb, hogy az elkövetők darabokra szedik őket: az arany és a drágakövek külön kerülnek majd eladásra, így a műtárgyak eredeti formájukban már soha nem kerülnek napvilágra.
A Mona Lisa elrablása
A Louvre már átélt egy hasonló sokkot több mint száz évvel ezelőtt. 1911-ben Vincenzo Peruggia, a múzeum egykori alkalmazottja elrabolta a Mona Lisát. A festményt éveken át nem találták, mígnem az elkövető maga próbálta meg értékesíteni Olaszországban, ahol végül lebukott.
A mostani rablás emlékeztet arra, hogy még a világ legismertebb és legjobban védett műalkotásai sincsenek teljes biztonságban. A Mona Lisa eltűnéséről korábban külön cikket is írtunk, amely itt olvasható.
A biztonsági rendszer gyenge pontjai
Bár a Louvre szigorú biztonsági rendszerrel rendelkezik, ez az eset rávilágított arra, hogy még a legjobban őrzött intézmények is sebezhetők. A felújítási munkák miatt egy hátsó bejárat ideiglenesen elérhetővé vált, amit a betörők kihasználtak. Emellett több kérdést is felvet, hogy miért nem jelezte időben a rendszer a galériában történő mozgást, és miért nem aktiválódtak azonnal a riasztók a vitrin feltörésekor.
A biztonsági rendszer csak percekkel a rablás után jelzett, amikor az elkövetők már elhagyták a helyszínt. A robogókat a közeli utcákban később megtalálták, de azóta sem sikerült azonosítani a tetteseket.
A hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a rablók belső információval rendelkeztek. Az akció gyorsasága, a kiválasztott útvonal és a célpontok ismerete alapján elképzelhető, hogy valaki segítette őket a múzeum személyzetéből vagy a kivitelezésen dolgozó alvállalkozók közül.
Hol tart most a nyomozás?
A francia rendőrség külön nyomozócsoportot hozott létre, amely a térfigyelő kamerák felvételeit elemzi, és próbálja visszakövetni a rablók mozgását. Az Interpol is bekapcsolódott az ügybe, mivel fennáll a gyanú, hogy az ékszerek már az ország határain kívülre kerültek.
A kulturális minisztérium bejelentette, hogy felülvizsgálják a Louvre teljes biztonsági rendszerét. Várhatóan szigorítani fogják a belső hozzáféréseket, fejlesztik a kamerarendszert, és új eljárásokat vezetnek be a kiemelten védett területeken.
A kultúra sebezhetősége: globális tanulság
A Louvre kirablása világosan megmutatja, hogy a kulturális örökség védelme ma már nem csupán esztétikai vagy történelmi kérdés, hanem biztonságtechnikai és társadalmi is. Az elmúlt években egyre több hasonló eset történt világszerte, ahol műkincseket raboltak el profin szervezett akciók során. A trend azt mutatja, hogy a műkincs-rablás már nem a filmek témája, hanem nagyon is valós fenyegetés.
Ez az eset nemcsak a Louvre, hanem az egész múzeumi világ számára intő jel. Nem elég kiállítani a múltat – meg is kell védeni. Az intézményeknek mostantól nemcsak látványos, hanem biztonságos környezetet is kell nyújtaniuk, különben a jövő látogatói már csak üres vitrinek előtt fognak állni.
