A Louvre ékszerrablása már így is beégett a 2025-ös év leglátványosabb bűnügyei közé – de a történet korántsem ért még véget. Alig telt el másfél hét a hihetetlen akció óta, amely során négy álcázott elkövető mindössze hét perc alatt kiemelt nyolc darabot a francia koronázási ékszerek közül, és úgy távozott, mintha mi sem történt volna - ahogy írtuk is a korábbi cikkünkben. Most pedig itt az újabb fordulat: szerda este öt újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe, köztük azt a férfit is, aki a hatóságok szerint a tényleges végrehajtó csapat tagja lehetett.
A párizsi ügyészség nyilatkozata szerint nem holmi véletlen őrizetbe vételekről van szó. Az egyik letartóztatotthoz DNS-minta is kapcsolódik, amely a helyszíni nyomozás során került elő – ez pedig már önmagában is nagy súlyt ad a gyanúnak. Az eddig elfogott személyek között vannak olyanok is, akik részben beismerték szerepüket az akcióban, bár a részletekről egyelőre kevés információ szivárgott ki.
És hogy hol vannak az ékszerek?
Nos, épp ez az egyik legnagyobb rejtély. A császárné egyik koronája ugyan előkerült – de megrongált állapotban. A többi darab, többek között smaragdokkal kirakott nyakékek és díszes aranydiadémok, egyelőre sehol. A szakértők szerint könnyen lehet, hogy az ékszereket már szétszedték, értékesítési céllal „alkatrészekre” bontották. Ez pedig nem csak a visszaszerzést nehezíti meg, hanem az eszmei értéket is szinte lenullázza.
A nyomozás tehát folyik, méghozzá intenzíven. A hatóságok nem zárják ki, hogy a mostani letartóztatások után újabb gyanúsítottak is előkerülnek – különösen, mert az ügy egyre inkább kezd szervezett bűnözés irányába hajlani. A rablás profizmusa, az előre megtervezett menekülési útvonal, a használt felszerelés és a kivitelezés gyorsasága mind arra utalnak, hogy nem egyszerű tolvajokról van szó, hanem egy precízen működő csapatról.
A Louvre biztonsági rendszere közben erősen megkérdőjeleződött. Az elmúlt napokban több súlyos hiányosság is napvilágra került: elavult kamerák, lejárt biztonsági engedélyek, és egy olyan karbantartási időszak, amit az elkövetők láthatóan kihasználtak. A legújabb információk szerint a galéria külső biztonsági rendszerét még mindig analóg kamerák védik, és a karbantartási engedélyek hiánya miatt nem is működtek minden ponton megfelelően.
A sajtóban felröppent az is, hogy belsős segítséget is kaphattak az elkövetők. Bár ezt hivatalosan nem erősítették meg, egyre több jel utal arra, hogy valaki belülről informálta őket arról, pontosan mikor és hol érdemes lecsapni. A múzeum egyik alkalmazottja a hírek szerint gyanúsítottként került a hatóságok látókörébe, de hivatalos vád egyelőre ellene sem született.
Az intézmény presztízse is megingott. A Louvre igazgatója – nem kis meglepetésre – már be is jelentette lemondását, ami egyértelmű jele annak, hogy belső szinten is súlyos problémákra derült fény. A francia kulturális minisztérium külön vizsgálóbizottságot állított fel az ügy részletes feltárására, és az első lépések között szerepel a múzeum teljes biztonsági rendszerének modernizálása.
A közvéleményt mindeközben leginkább az foglalkoztatja: vajon előkerülnek-e valaha az ékszerek? A francia koronázási ékszerek részei nemcsak anyagi, hanem szimbolikus értéket is képviselnek – ezek olyan tárgyak, amelyek Napóleon korától kezdve a francia történelem emblematikus relikviái. Ha ezek végleg eltűnnek, az a francia nemzeti emlékezet számára is súlyos veszteség lesz.
