B. 2B. HB.: - az alsó tagozat főszereplői, farkincás betűk papírra vetői ők, a grafit ceruzák. Alkotás szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen új szintre emelik a rajzolást azzal, hogy pazarul elsatírozhatók, és brilliáns árnyékolást tesznek lehetővé. De vajon kinek a fejéből pattant ki a gondolat, hogy a grafitot ceruzák belsejébe applikálja, létrehozva ezzel egy hegyezendően izgalmas íróeszközt? Ezt a kérdést járjuk körül!

Egy kis ceruza história

A ceruza tölteléktelen őse az ókori rómaiak találmánya: az általuk használt hegyes vessző, a stylus még csak karcolás-kompatibilis volt. Nagy előnye, hogy nem igényelt radírt, ha valaki hibát vétett az iromány alkotása közben: egyszerűen csak elsimította a viaszt, és dolgozott tovább.

Sok-sok évszázadot kellett várni, mire feltalálták az ólomvesszőt, a cerussát, amelynek jelentése ólómfehér. Innen a magyar elnevezés is: író ón, vagyis írón. És igen: az ólom és az ón ugyanaz.

Grafit, a mindent átrajzoló fahengertöltelék

Nagy örömujjongás kísérte (legalábbis így képzeljük el!) a grafit felfedezését, amely az ólomhoz hasonlóan szürkén fémes nyomot hagy a papíron. A gond csak az volt, hogy sokáig azt hitték, hogy a grafitot  – amely egyébként szintén egy ólomérc fajta  – nem lehet megolvasztani. Szerencsére a 17. században kiderült, hogy ezügyben tévedtek, így elkészülhetett a világ első grafitceruzája, amely a görög graphein (írni) szóról kapta a nevét. 

Mivel az ólom közismerten mérgező anyag, a grafitnak nem volt szüksége különösebb marketingra ahhoz, hogy gyorsan növekedjen a népszerűség. Egy német cég volt az első, ami a kibányászott ércből vékony rudakat formált, majd a rudakat fa foglalatba rögzítette. A gond csak az volt, hogy a grafitot ekkoriban kizárólag egyetlen angol bányában bányászták, így az ásványt kis túlzással aranyárban mérték. Nem csoda, hogy a grafitceruza a gazdagok kiváltsága lett. 

A helyzetet tetézte, hogy a grafitceruza előállítása sokáig nem volt egyszerű folyamat, az áttörésért egy bizonyos Nicolas-Jacques Conté-nak hálálkodhatunk: ő volt az első, aki agyaggal keverte a grafitot, amely jelentősen megkönnyítette és felgyorsította a gyártást. Pechére nem ő volt az első, aki benyújtotta a ceruza szabadalmát, hanem a Faber-Castell család. Később ők készítették a világ első színes ceruzáit is, nem meglepő, hogy azóta is világszerte ismerik a nevüket, és ma is írószergyártással foglalkoznak.

A ceruzák erőpróbája, avagy a grafit keménységi fokai

H, B és F: ezekkel a betűkkel jelölik a ceruzák keménységét. A H a ‘hard’-, a B a ‘black’-, az F pedig a ‘fine’ szócskára utal. A H-s ceruzák keményebbek, a B-sek lágyabbak és könnyebben satírozhatóak az F-esekkel pedig egész finom vonalakat rajzolhatunk. 

Alkotásutcás grafit tipp: ha rajzoláshoz keresel ceruzát, érdemes a H jelzésűek közül választani!